Mikrocenzus 2016

A mikrocenzus egy mintavételes népesség-összeírás, amely két teljes körű adatfelvétel között követi nyomon a társadalmi folyamatokat. Mikrocenzusra 2016. október 1. – november 8. között kerül sor. Az összeírást a KSH az ország 2148 településén (köztük Biatorbágyon), mintegy 440 ezer címen végzi el, ez a magyar háztartások 10%-át jelenti. A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele kötelező.

A mikrocenzus alapkérdőívei a lakás és a személyi kérdőív, melyekhez kapcsolódnak kiegészítő felvételek, úgymint a társadalom rétegződése, az egyes foglalkozások presztízse, véleményünk saját jóllétünkről, az egészségi problémából fakadó akadályozottság, illetve a nemzetközi vándorlás.   A mikrocenzus adatfelvétele két szakaszban történik, az időszak elején interneten keresztül lehet válaszolni a kérdőívekre, ezt követően pedig számlálóbiztosok végzik az összeírást laptopok és tabletek segítségével. Internetes önkitöltés: 2016. október 1–9.
Összeírási időszak: 2016. október 10. – november 8.
A mikrocenzus első eredményeit a KSH 2017 májusában teszi közzé.

Mi a mikrocenzus?

A mikrocenzus egy „kis népszámlálás”, két teljes körű összeírás között követi nyomon a társadalmi folyamatokat mintavételes felméréssel. Naprakész információk nyerhetők belőle a népesség nagyságáról, összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más fontos demográfiai mutató szerint, valamint részletes képet kaphatunk a háztartások és a családok főbb jellemzőiről és a lakásállomány főbb adatairól is. A mikrocenzus által kimutathatóvá válik, milyen változások következtek be a legutóbbi, 2011. évi népszámlálás óta eltelt időszakban. A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele az összeírásban kötelező.

 

A mikrocenzus és a népszámlálás kapcsolata

A népesség és a lakásállomány számának és összetételének, a társadalom változásának számszerű bemutatására, értékelésére a tízévente tartott népszámlálások szolgáltatnak pótolhatatlan információt. Magyarországon 1962 óta a népszámlálások közötti évtizedben „kis népszámlálást”, úgynevezett mikrocenzust tartunk, abból a célból, hogy frissíthessük a népszámlálási adatokat, illetve, hogy újabb társadalmi jelenségek feltérképezése váljon lehetővé. 2016-ban a hetedik mikrocenzusra kerül sor.

Mi a mikrocenzus célja?

Két népszámlálás között a társadalom sokrétű vizsgálata által megbízható, friss adatokkal szolgáljon országos és területi szintű gazdasági és társadalmi döntésekhez. Hosszú távra nyújt segítséget a tervezéshez, prognózisok készítéséhez, a fejlesztési irányok meghatározásához - nem csak országos, hanem területi szinten is. A Magyarországról nyújtott adatok segítségével hatékonyabban pályázhatunk az európai uniós és más nemzetközi támogatásokra. A mikrocenzus adatai segítik a társadalmi folyamatok, valamint a lakosság életkörülményeinek jobb megértését, a szükséges intézkedések kidolgozását, a statisztika eszközeivel láthatóvá teszi a társadalom valós állapotát, támpontokat nyújtanak a „közjó” megállapításához és érvényesítéséhez.

Kiket kérdezünk?

A mikrocenzus során össze kell írni a kijelölt címeken élő természetes személyeket, valamint a kijelölésre került lakást. Az adatokat 2016. október 1-je szombat, 0 órai időpontnak megfelelően kell megadni.
Összeírandó személyek:

  • Minden magyar állampolgár, aki az adott címen életvitelszerűen él, vagy ha külföldön van, akkor csak átmenetileg (12 hónapnál rövidebb ideig) tartózkodik ott.
  • Minden külföldi állampolgárt és hontalan személyt az adott címen, aki az ország területén 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.

Összeírandó lakások:

  • A kijelölt címen lévő lakások, lakott üdülők és lakott egyéb lakóegységek.
  • A kijelölt közösségi elhelyezést szolgáló intézmények (intézetek).

A mikrocenzus kérdései

A kérdések egyik része a megkérdezettek személyére, másik része a lakásokra vonatkozik. A mikrocenzus során a személyek nevét nem kérdezzük, a név nem szerepel a kérdőíven. A kérdésekre a válaszadás kötelező, kivételt képeznek ez alól a szenzitív (érzékeny) kérdések, ezekre a válaszadás önkéntes. A mikrocenzus alapkérdőíveihez kiegészítő kérdőívek csatlakoznak, amelyek fontos társadalmi témákra keresik a válaszokat. Ezek a társadalom rétegződése, az egyes foglalkozások presztízse, véleményünk saját jóllétünkről, illetve az egészségi problémából fakadó akadályozottság és a nemzetközi vándorlás. Minden háztartáshoz egyetlen kiegészítő felvétel tartozik az ötből, erre a válaszadás önkéntes.

Hogyan óvják az adataimat?

Az adatvédelmi követelmények a mikrocenzus minden területén megjelennek. A mikrocenzusról szóló 2015. évi X. törvény kimondja, hogy az adatgyűjtés során „az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon kell felvenni”. Másik fontos adatvédelmi kritérium a törvényben, hogy „a mikrocenzus során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók”. A mikrocenzus kérdőívei nem tartalmaznak nevet, és a Központi Statisztikai Hivatal biztosítja, hogy az adatfeldolgozást követően az adatok ne legyenek összekapcsolhatóak az adatszolgáltatókkal. Az adatvédelmi, adatbiztonsági követelmények betartásáért a KSH a felelős, tevékenységét a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság kíséri figyelemmel.