Biatorbágy Város Képviselő-testülete 136/2007. (08.30.) Öh sz. határozatában támogatta a Kunyik pince hasznosítását. A biai borútba történő beillesztés, a műemlékvédelem, a szőlőtermesztés, a minta szőlőültetvény, a település turisztikai potenciáljának erősítése érdekében elrendelte az ingatlan felújítási tervének, a terület betelepítési tervének elkészítését, valamint a szükséges engedélyek beszerzését.
Kunyik pince helyreállítási munkái 2008. évben megkezdődtek. Az építési munkákhoz statikai állagmegóvási terv készült, melyben a meglévő és helyreállítandó szerkezetek méretezése megtörtént. A tervezés a meglévő épület életveszélyes állapotának megszűntetésére és az épület szerkezet-kész állapotú felújítására vonatkozott.
Biatorbágy Város Képviselő-testülete 22/2008. (02.28.) Öh sz. határozatában jóváhagyta Biatorbágy Város Önkormányzata 2008. évi intézmény-felújítási programját, melyben a Kunyik pince állagmegóvási munkáira 5.000.000,-Ft-ot biztosított.
Forráshiány miatt, ütemezett építési munkák megvalósítása mellett született döntés. A döntés értelmében az I. ütemben a présház lomtalanítása, a tető, a födém majd a végfalak visszabontási munkáit követően a kőfal újraépítése, Vb koszorú készítése előfalazással és az elkészült szerkezet téliesítése készült el. A munkák megkezdésekor a jó állapotban lévő prés megvédése, merevítése és takarása is megtörtént.
Biatorbágy Város Képviselő-testülete a Kunyik pince befejező munkálataira 1/2009 (02.27.) Ör. sz. rendeletében 5.000.000 Ft előirányzatot biztosított.
II. ütemben elkészült a fafödém, tetőkészítés, tetőfedés, bádogos szerkezetek, csúcsfalazás, régi és új kő fedlapok elhelyezése, külső-belső oldalon a kőfal fugázása.
Az évek során elvégzett munkákkal az életveszélyes állapot megszünt, az újjáépített présház külső megjelenésével jelenleg az Ürgehegy egyik figyelemre méltó felújított épületévé vált.
A jelenleg kialakult belső tér további munkálataihoz elengedhetetlen a présház pontos hasznosítási terve. Mind a belső fal, belső padló, gépészet és elektromos vezetékek kialakítása csak a tervek ismeretében készíthetők el úgy, hogy az a pénzek ésszerű felhasználásával történjen.
A Képviselő-testület az elkészült külső felújítások után az érintett helyi civil szervezetek bevonásával kívánja az ingatlan üzemeltetési tervét elkészíteni, melyhez várja az érintett szervezetek konstruktív javaslatait, ötleteit.
A Tájvédő kör honlapján megjelent egy, a Kunyik pince felújításával kapcsolatos hír (szerző:Tüske Emil 2010. 04.14.) A cikkben sajnálatos módon egy hat telekkel arrébb álló, még felújításra váró, nem önkormányzati tulajdonú épület fotói szerepelnek, de a szöveggel kapcsolatban is szeretnék néhány pontosítást tenni:
„Egyesületünk szakmai felmérést ajánlott fel (mely nem lett igénybe véve) és felhívta a figyelmet arra, hogy egyszerű kaláka módszerekkel nem kivitelezhető a feladat.”
Szakmai felmérést egy épületen arra jogosult építész tervező végezhet, aki az építész-kamara tagja. Nincs információm a Tájvédő kör tagjainak foglakozásáról, ha van erre megfelelő szakember, akkor kérjük, a jövőben jelezzék, hogy igénybe tudjuk venni a segítséget.
A felújításnak voltak olyan munkafázisai, amik igenis kaláka munkában elvégezhetők lettek volna, pl. a lomtalanítás, az akácok, bokrok, gyomok irtása, stb. Természetesen nem a szakmunkákra gondoltunk. Ha azonban igazán eredeti állapothoz közelítően kívánják a Kunyik-pince megújítását, akkor a földpadló tapasztása is megvalósítható kalákával. Ennek ugyanis nincs „szakembere”.
„Ezek után a város az utóbbi években az eredetileg a lakosság számára az értékmegóvási pályázatként igénybe vehető keretet használja fel immár második éve az épület rendbetételére. Az előbbiek alapján elvárható lenne a példamutató kivitelezés”
A Kunyik pince felújítása mindkét évben az önkormányzati intézmény-felújítási keretből történt, tehát nem a lakosság számára szánt értékvédelmi támogatásból. 2007-ben és 2008-ban is ki volt írva pályázat a helyi értékvédelem támogatására 10.000.000 Ft összegben, mely sajnálatos módon a gazdasági helyzet alakulása miatt 2008-ban nem került teljes mértékben felhasználásra a kevés számú pályázat miatt, és még az elnyert összeget sem tudta mindenki felhasználni a biztosítandó önerő hiányában.
„Aggódtam a ház sarkait díszítő konzolkövek sorsa miatt, de épségben ismét a helyükön vannak.”
Köszönjük az aggódást.
„Sajnos a tető elkészítése nem lett ennyire sikeres, cserepek nem hasonlítanak az eredetileg alkalmazott egyszerű hódfarkú fedéshez és tető új síkja is jelentősen alacsonyabb lett, ezért a fedkövek alá becsúszó cserepezést nem habarcs fuga zárja hanem csillogó bádog. A belső tér mennyezete is sűrű osztású lambéria az idevaló széles deszkázás helyett.”
Az épületen a felújítás előtt szürke palafedés volt, mint ahogy az van az Ürgehegy legtöbb pincéjén vélhetőleg az 50-es 60-as években történt felújítások miatt. Előtte valószínűleg nádfedésük volt, Galgóczi Károlynak a kiegyezést közvetlenül követő időben megjelent Pest megye monográfiája szerint Bián az 1860-as, 70-es évek fordulóján kezdték a lakóházak egy részét cseréppel fedni, a présházak nyilván ezek után következtek.
A tető visszaépítése az eredeti oromzat és tetősík visszaállításával történt Mizsei József építészmérnök felmérése és tervei alapján. A habarcsfuga és bádogozás kérdésében az időtállóság és korrekt műszaki megoldás döntött, nem a spórolás. A deszkázat olyan mértékben hiányzott, hogy nem volt megállapítható az eredeti mérete a pallóknak.
„ A Kunyik-pince még nem kész. A ház környezete még rendezésre vár. Belső terében még nem haladtak előre a munkálatok de a nyomok alapján rekonstruálható lenne egy szabadkéményes tűzhely.”
Igen a ház környezete és belső kialakítása még nincs kész, várjunk a Tájvédő kör minden konstruktív javaslatát, és tényleges segítségét mely valóban előre vihetné az ügyet.
Remélem hogy a Kunyik pince felújítása elindított egy olyan folyamatot, mely talán a többi présházgazdának is kedvet ad az épülete felújításához. Védjük értékeinket, és örüljünk neki, ha valami megújul, mint ahogy örülnek a környéken lakók és az arra járók.
Körmendi Judit
főépítész