Az elmúlt évtizedben üresen álló-málló Szily-kastély épületszárnyaiban tavaly három, az idén négy tantermet alakíttatott ki az önkormányzat. Az osztályokat, folyósokat, padokat pedig az iskola diákjai vehették birtokba. Nem véletlen tehát, hogy a Biatorbágyi Általános Iskola évnyitója az „ódonatúj” épületében folytatódott, egyrészt az új tantermek szemrevételezésével, másrészt idősebb Szily Kálmán bronz mellszobrának felavatásával.
Városunk nemrég sikerrel vett részt a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán, amely települések kulturális jelenének erősítését szolgáló köztéri műalkotások létrehozását támogatta. Ekkor esett az önkormányzat és Lelkes Márk Cserny-díjas szobrászművész közös választása egy olyan kiváló ember – idősebb Szily Kálmán (1838 – 1924) – portréjának megmintázására, aki személyében történelmileg kötődik városunkhoz, ugyanakkor a magyar nemzet művelődésében, oktatásában, tudományos életében is jelentős szerepet töltött be. Gyermekéveit Bián és Torbágyon töltötte. A Budai Ipartanodában, majd a bécsi, zürichi és heidelbergi egyetemeken tanult. Ezt követően előbb a pesti és bécsi műegyetem tanársegéde, később fizika és mechanika tanára lett. 1870-73-ban a pesti egyetem dékánja, 1879-84-ig pedig rektora volt. 1883-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1889-1905 között az intézmény főtitkára volt. 1905-től haláláig pedig a főkönyvtárosi tisztet töltötte be. Az 1890-es évek során a régi természettudományos műnyelv és a nyelvészet irányába forduld érdeklődése, így áttért a magyar nyelvtudomány rendszeres művelésére. Az ő nevéhez kötődik a Magyar nyelvújítás szótárának összeállítása és megjelentetése, valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaság megalapítása, amelynek első elnöke volt. Az 1880-as években több forrásközlés és az ezekhez fűzött magyarázat erejéig foglalkozott Bia és Torbágy helytörténetével. Időskorában gyakran ellátogatott településünkre. 1915-től haláláig a főrendiház tagja volt. Idősebb Szily Kálmán méltán szolgálhat például a mai és jövendő biatorbágyi diákok számára.
A szoboravatón Willinger Ágnes tanárnő tanítványainak Szily Kálmánról szóló kiváló előadását követően Lelkes Márk alkotását Chemez István nyugalmazott művész-tanár és Tarjáni István polgármester leplezték le.