Kizárólagos önkormányzati tulajdonban a Sándor‒Metternich-kastély

Az elmúlt két évtizedben a biatorbágyi önkormányzat mintegy százmillió forintot fordított a Sándor-Metternich-kastély tulajdoni viszonyainak rendezésére. Az utolsó, még részben magánkézben lévő 110 helyrajzi számú ingatlan tulajdonba vételéről a biatorbágyi képviselők legutóbbi, júliusi ülésükön döntöttek. Azzal, hogy a képviselő-testület elfogadta a javaslatot, végre lezárult az évtizedek óta tartó tulajdonrendezési vita.

Az első kézzel fogható előnye a folyamat lezárásának, hogy ősszel az önkormányzat jóval nagyobb eséllyel indulhat a településközpontok rehabilitációjára kiírandó pályázati támogatásért.

A kastélyt már a XIX. században is többször felparcellázták, átépítették. A számos helyrajzi szám a XX. század második felében átszámozással alakult ki. A kialakult nehezen átlátható korábbi viszonyokat jól mutatja az a történet, hogy a területen található római katolikus templom ugyan műemléki védelem alatt állt, a bejegyzés azonban hiányzott a műemléki nyilvántartásban. Az ötvenes évek óta eltelt időszakban egyébként a kastély történetét a helyrajzi számok rossz adminisztratív bejegyzése jellemezte, továbbá az a tény, hogy a műemléki védelmet csak helyenként vagy egyáltalán nem jegyezték be a tulajdoni lapokra.

A hatvanas években még nem jegyezték be az állam tulajdonjogát az ingatlannyilvántartásba. A kastély a szocializmus évtizedeiben is sokáig Sándor-Metternich Klementina tulajdonaként szerepelt a földhivatali nyilvántartásban. Az épületben közvetlenül a háború után termelőszövetkezet működött, és az új funkciónak megfelelően alakították át az egyes helyiségeket. A nyolcvanas években ugyan megkezdődött a kastély műemléki vizsgálata, az ingatlannyilvántartások alapján azonban már nem lehetett tisztázni a tulajdonjogot. Nyilván ez a tény is azt készítette elő, hogy végül az épületegyüttes kikerült az országos jelentőségű műemlékek kategóriájából. Az önkormányzat ekkor igényelte meg a korábbi állami tulajdont, a termelőszövetkezettől pedig 80 millió forintért vásárolta meg a téesz ingatlanokat.

Az egyik szárnyban az 1956/57-es tanévtől működik az általános iskola, amelyen azóta többszöri felújítást végeztek. A kastély építészettörténeti kutatásáról szóló tanulmány vizsgálatai szerint az üresen álló és korábbi szövetkezeti épületrészek műszaki állapota rendkívül leromlott. A BME Építészettörténeti és Műemléki Tanszéke 2008-ban készített átfogó elemzést a Sándor-Metternich kastélyról. (A teljes tanulmány elolvasható a honlap Építészeti értékek menüjében a Sándor-Metternic-kastélyról szóló oldalon.) A tudományos dokumentáció az épületegyüttes felmérésén kívül a jövőbeni hasznosíthatóságra is javaslatot tesz: az elkülönülő épületszárnyak lehetővé teszik a lakó- szállodai, teázó-kávézó, éttermi, előadótermi és koncert-rendezvénytermi hasznosítást. És bár az épületegyüttes teljes felújításáig még hosszú időnek kell eltelnie, rendezett tulajdoni viszonyok nélkül a komolyabb tervezés elképzelhetetlen. Ez a feltétel a legutóbbi testületi döntéssel valósult meg, hiszen a Sándor-Metternich-kastély épületegyüttese - a katolikus templom kivételével, mely egyházi tulajdon - hosszú évtizedek után kizárólagosan a biatorbágyi önkormányzat tulajdonába került.