Száz éve hunyt el Szily Kálmán

A nagyszigeti Szily család története szorosan összefonódik a magyar történelemmel, a hazai művelődéstörténettel éppúgy, mint Biatorbágy helytörténetével. Szily Kálmán (Izsák, 1838. június 29.–†Budapest, 1924. július 24.) nyelvész, természettudós, műegyetemi tanár, az MTA tagja, majd főtitkára, aki gyermekéveit Bián és Torbágyon is töltötte az 1850-es évek elejéig. A budai József-ipartanodában, majd a bécsi, zürichi, berlini és a heidelbergi egyetemen tanult. Pesten és a bécsi műegyetemen Stoczek József tanársegéde, ideiglenes tanár, 1869-től a kísérleti fizika, 1870-től 1889-ig az elméleti fizika és analitikai mechanika tanára. A termodinamika elveinek mechanikai elveire való alapozásával foglalkozott. 1871–73-ban az egyetem dékánja, majd 1879–84-ig rektora. Ez idő alatt épült a műegyetem épülete; az ő nevéhez fűződik az egyetem szervezetének megreformálása. 1890-ben megindította és 1905-ig szerkesztette az MTA havi folyóiratát, az Akadémiai Értesítőt. Megszervezte az MTA-n a Széchenyi Múzeumot. Jelentős szerepe volt mint titkárnak a Természettudományi Társulat fellendítésében. 1869-ben mint a társulat főtitkára, megindította és 1898-ig szerkesztette a Természettudományi Közlönyt, a mai Természet Világa folyóirat elődjét. (Ugyanebben az évben,1869 indították az angolok a Nature folyóiratot, amely azóta nemzetközi hírű tudományos szaklappá vált.) Ő létesítette a Természettudományi Könyvkiadót, 1880-tól a Természettudományi Társulat elnöke lett. Az 1880-as években több forrásközlés és az ezekhez fűzött magyarázat erejéig foglalkozott Bia és Torbágy helytörténetével. Időskorában rendszeresen ellátogatott településünkre. A természettudományos mozgalmak múltjával foglalkozva a régi természettudományos műnyelv, s ezzel kapcsolatban a nyelvtudomány iránt kezdett érdeklődni. A ’90-es évek végén áttért a magyar nyelvtudomány rendszeres művelésére. 1904-ben megalapította a Magyar Nyelvtudományi Társaságot, ennek elnöke és folyóiratának, a Magyar Nyelvnek, továbbá A magyar nyelvújítás szótárának (I–II., Bp., 1902., 1908.) szerkesztője. 1905-től az MTA főkönyvtárosa. Nyelvészeti munkásságáért 1913-ban az MTA Nagyjutalmát kapta. 

Források: Biatorbágy honlapja, Mandiner, Gózon Ákos

Településünk önkormányzata 2013-ban, a Szily-Fáy-kastélyban állított mellszobrot Idősebb Szily Kálmánnak. Az alkotást a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Lelkes Márk Cserny-díjas szobrászművész készítette.

Id. Szily