A hagyományokhoz híven városunkban idén is fáklyás felvonulás nyitotta az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapját. Az ünnepi selyemlobogóval díszített Szentháromság téri országzászlótól, a Herbrechtingen térről, valamint a Karinthy utcai iskolaépület elől induló meneteket a Fő térre érkezve a Szakály Mátyás Férfikórus katonadalokkal köszöntötte. Az ünnepségről itt látható az önkormányzati televízió Pataki Béla operatőr által készített felvétele.
„Múlton nyugszik a jelen, és azon a jövendő” Ezzel a Széchenyi idézettel kezdte ünnepi beszédét Csenger-Zalán Zsolt országgyűlési képviselő a Faluház nagytermében. Az 1948-49-es költők, miniszterek, tábornokok mellett azokra a névtelen, hétköznapi hősökre emlékeztetett, akik keményen kivették részüket a szabadságharcból, akik tudták, hogy nagy dolgokra képesek, ha összefognak. Akik szemben az árral, az idegen elnyomással, a belső ellenzékükkel, közös akarattal és bátorsággal mertek harcolni azokért a jogokért, amelyek Európa bármely más nemzetét is megillették. Áthallásosan fogalmazva mutatott rá az akkori és a mai nemzet párhuzamaira. Kiemelte, hogy a magyarok tudták; joguk van az önbecsüléshez. Tudták, hogy a magyar nemzet csak úgy maradhat meg, ha magyar földet, magyar emberek művelik. Tudták, hogy elvész az a nemzet, amely feléli jövőjét, amely hitelből tengeti életét. Tudták, hogy a nemzet csak akkor nem lesz kiszolgáltatott, ha azok is dolgoznak, akik addig kihúzták magukat a munka alól. Tudták, hogy az ország csak akkor teljesíthet jobban, ha mindenki kiveszi a részét a közös terhekből. A magyarok tudták, hogy csak így lehet igazán szabad Magyarország, és céljaikért senki nem fog helyettük kiállni. Tisztelet a bátraknak, – mondta Csenger-Zalán Zsolt – tisztelet azoknak, akiknek példájából ma is erőt meríthetünk! Március 15-e nem csupán egy a nemzeti ünnepeink sorában, hanem maga a nemzeti ünnep. Ma is kitűzzük az erő, a remény, a bártorság színeit. A kormány és Magyarország nem futamodik meg feladatai elől. Az elmúlt években újra érték lett a család, a munka, a dolgozó polgár, a pedagógus, az iskola, az orvos, a rend, a munka és törvénytisztelő ember. Érték lett a nemzeti vagyon, amelyet az állam nemcsak visszavásárol, hanem meg is véd. Magyarország ma nem feléli a jövőjét, hanem megalapozza azt. Ma Magyarország jobban teljesít, amelyre – azokkal a határainkon túl élő magyar honfitársainkkal együtt, akik százezrével nyerhették vissza állampolgárságukat – valamennyien büszkék lehetünk. Végre új fejezet nyílhat hazánk történelmében, és döntően a rajtunk múlik, mivé leszünk, végigmegyünk-e a megkezdett úton. 2014-ben újra választás előtt áll Magyarország, újra el kell döntenie, hogy hagyja-e elvenni hitét és önbecsülését, a holnap biztonságának, az emberek, a családok gyarapodásának, boldogulásának alapját. Csenger Zalán Zsolt ezekkel a szavakkal zárta beszédét: A mai nap emlékezünk, ünneplünk. Tudjuk, hogyha ezt összefogva, közösen tesszük, „a magyar név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez”.
Az országgyűlési képviselő által idézett Nemzeti dal első két versszakát Koleszár Álmos második osztályos tanuló szavalta el, majd Prof. Dr. Csikány Tamás ezredes, hadtörténész, tanszékvezető egyetemi tanár elevenítette fel az 1848. március 15-e körüli történelmet. Lendületes, közérthető, magával ragadó és közvetlen előadásának középpontjában a mindennapok eseményeit alakító ember állt, aki lett légyen költő, politikus, államférfi, közéleti személy, vagy történelmi szempontból névtelen polgár, az utókor szempontjából az adott helyzetekben hozott döntései által ítéltetik meg. Az emberek olykor nagyszerű, felemelő, olykor bizonytalan, esendő cselekvéseit, döntéseit érzékletesen bemutatva hozta közel mai korunkhoz az 1848-49-es eseményeket.
A megemlékezéshez a Biatorbágyi Általános Iskolából Willinger Ágnes diákjai és a Pászti Miklós Művészeti Iskola Tintér Gabriella által vezetett népi énekesei kapcsolódtak igényesen összeállított irodalmi műsorral. Az ünnepségen a Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett budapesti Polonia Táncegyüttes, a két nemzetet nagyon sok közös történelmi szállal összekötő, és az e naphoz is fűződő események jegyében, három polonéz tánccal lépett fel. Az estet a Szózat közös éneklése zárta. Az önkormányzati televízió internetes portálján a Pataki Béla operatőr, szerkesztő és vágó által rögzített műsor Biatorbágy, Március 15-i ünnepség 2014.03.15. címmel, a műsorszámok részleteire is rákereshetően nézhető vissza.
Olvasson tovább
Kapcsolódó hírek
Jelentkezik a polgármester - 2026.11.13
Kocsis József polgármester összefoglalja az elmúlt hét munkáját! ・ Megnyílt Biatorbágy kardiótanösvénye ・ Nyugati agglomeráció ivóvízellátásának fejlesztése - egyeztető fórum ・Idősügyi Tanács ülése ・ A Szociális Munka Napja ・ Hosszú évek után végre otthonra találnak a…
Tovább →
Matrica nélküli zöldhulladék-gyűjtés november 20-án
Matrica nélkül is kihelyezhetitek az őszi kerti munkák során összegyűlt növényi hulladékot. A dátumok a hivatalos hulladéknaptárban is megtalálhatók. Időpont: November 20. Fontos tudnivalók a kihelyezéshez: ・Falevelek: Kizárólag maximum 120 literes, átlátszó zsákokban tegyétek…
Tovább →
Hosszú évek után végre otthonra találnak a biatorbágyi önkéntes tűzoltók
Egy nagyon régóta húzódó probléma oldódik meg Biatorbágyon: a képviselő-testület döntése nyomán: a Fő utca 4. szám alatti önkormányzati ingatlant a Biatorbágyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület veheti használatba. Ezzel végre a városért dolgozó önkéntes tűzoltók végre hosszú távon…
Tovább →