Nagydobrony a magyar-ukrán határtól 20 kilométerre fekvő 5700 lelkes színmagyar község, jelenleg Kárpátalja legnagyobb magyarlakta települése. Az itt élők őrzik népszokásaikat, s habár a mindennapokban már nem használják népviseletüket az asszonyok ma is varrnak, hímeznek.

Alistál Csallóköz szívében fekszik 10 km – re a járási székhelytől Dunaszerdahelytől, a Pozsony – Komárom (I 63 E575-ös) útvonal déli határterületén. 2001-ben 1962 lakosából 1848 magyar és 106 szlovák volt.

Alistál hosszú és bonyolult fejlődésen ment keresztül, ezt az is bizonyítja, hogy a község kiterjedése 1940-ben keletkezett Alistál, Felistál és Tőnye egyesítésével. A település jelenlegi területe mintegy 2950 ha, legmagasabb pontja 112 m, t.sz.f. Lakóinak lélekszáma valamivel kevesebb, mint 2000. E területet hagyományos néven „Aranykertnek” is nevezték, és az őshagyomány már az avarok, besenyők, és kunok első telepítéséről tesz említést.

Herbrechtingen németországi, Baden-Würtemberg tartományi város, mely 1989 óta Biatorbágy partnertelepülése. Herbrechtingent Nagy Károly egyik oklevelében nevezték meg először. Ezt az oklevelet valószínűleg Dürenben, 774. szeptember 7-én állították ki, és ma a párizsi Nemzeti Levéltárban található. A település ugyanakkor kétségtelenül idősebb, mint az első említés - fekvése, a régészeti leletek és a helynevek egyaránt erről árulkodnak. A település alaprajzát a Brenz folyó iránya határozza meg. Délről az Esels­burgi-völgy felől jön és kevéssel egy patak torkolata alatt keletnek fordul. Ezzel nyugatról és északról védi a településmagot, amely a Lange Straße (Hosszú utca) és a Mühlstraße (Malom utca) által egy háromszöget képez.

A székelyföldi település 2001 óta Biatorbágy testvérvárosa. A Gyergyói-medence, amelyben Gyergyóremete települése is található, a nagyobb székelyföldi medencék közül a legészakibb, legmagasabb és a leghidegebb telű (januári középhőmérséklet: –6 °C, nem ritka a –35 °C fokos hideg  sem). A gyergyóalfalui meteorológiai állomáson több esetben romániai országos hidegrekordot mértek. Keletkezése szerint a Maros folyónak a Hargita–Görgényi-­hava­sok– Kelemen-havasok vulkáni vonulatával elgátolt forrásmedencéje.